Welsh póni
A welsh mountain póni a welsh pónik népes családjának legkisebb tagja, amelyet "a világ legelegánsabb pónijának" is neveznek. A Welsh Pony and Cob Society 1902 óta vezeti a welsh pónik különféle változatainak hivatalos méneskönyvét, melyben a welsh mountain póni az "A" szekcióba nyert besorolást. A welsh pónik története egészen a kelta időkig nyúlik vissza. A brit szigetekre érkező kelták természetesen magukkal hozták keleti vérű lovaikat is, amelyek keveredtek az itteni úgynevezett "észak-atlanti" pónikkal. Az Anglia nyugati partvidékén elterülő, igen zord klímájú walesi tartomány időjárásának viszontagságai aztán egyre szívósabbá, ellenállóbbá tették az itt élő apró termetű lovakat. Wales tartomány lovainak kitűnő tulajdonságait a későbbi korok hódítói is nagyra értékelték, így Nagy-Britannia római hódítói is megbecsülték, és berber és arab vérű lovaikkal tovább nemesítették a helyi lóállományt. A legenda szerint maga Julius Caesar is alapított ménest ezen a vidéken, a Lake Bal közelében. Az évszázadok során aztán ezen a területen a különféle használati módoknak megfelelően különböző méretű lovak alakultak ki. A nagyobb testű lovakat inkább málhás és hátas célokra használták a nehéz hegyi terepeken, a kisebb méretű egyedek pedig elsősorban a bányákban teljesítettek szolgálatot. A welsh mountain pónik megjelenése ma is híven tükrözi a keleti hatást, elegáns, nemes megjelenésűek, finom, arabos fejjel, szépen ívelt nyakkal. De az elegancia sosem ment a minőség rovására, hiszen ezek a pónik erős testfelépítésűek, jól izmoltak, mellkasuk mély és dongás, faruk terjedelmes, szintén igen jól izmolt, végtagjaik pedig hibáktól mentesek, szárazak, patáik kicsik, kemények, jó alakúak. A Welsh Pony and Cob Society által vezetett méneskönyvben csak az az egyed kerülhet az "A" változatban bejegyzésre, vagyis az minősül welsh mountain póninak, amelynek marmagassága nem haladja meg a 122 cm-t, és ősei szintén az "A" szekcióba tartoznak. A welsh mountain pónit a walesi pónik ősi változatának tartják, és még ma is fenntartanak néhány vadon élő ménest is a tartomány hegyei között.
|